Játszóterek, Kültéri Eszközök

A játszóterek, kültéri eszközök a gyerekek életében kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen még felnőtt korunkban is szívesen emlékszünk kedvenc játszóterünkre az óvodából, a parkból vagy az iskola udvaráról. Számtalan emlék, barátságok és néhány sérülés élménye is kötődik ezekhez a kedvelt helyekhez. Mindannyian sok időt töltöttünk játszótéren, hiszen a gyermek alapvető tevékenysége a játék. Felgyorsult és digitalizált világunkban még nagyobb szükség van azokra a szabadban töltött pillanatokra, amelyek észrevétlenül is fejlesztik gyermekeinket.

A hintára kevesen gondolunk úgy, mint az egyik leghatásosabb fejlesztő kültéri játékra, pedig számos kutatás bizonyította pozitív hatását. Már a magzati korban az anya mozgása, lépései is egyfajta ringatózást biztosítanak a gyermeknek, így később hintázás közben is ez a megnyugtató élmény alapozza meg a tevékenységet. E hatás mellett a gyermek agyának fejlődését is megfigyelték, ugyanis minél többet mozog, ringatózik, hintázik a baba, annál több ingert közvetít az agy és segít összekapcsolni a sejteket, merthogy azokat csak akkor tudja majd használni, ha össze is kapcsolódnak egymással. A vesztibuláris rendszer, közérthetőbb néven az egyensúlyi rendszer a belső fülben helyezkedik el és az ott lévő folyadék elmozdulásának hatására érzékeli a fej minden irányú elmozdulását. Ez pedig akkor fejlődik a legjobban, ha a gyermek tud megfelelő mennyiségben különböző mozgásokat, ugrándozásokat, pörgés-forgást, hintázást végezni.

A hinta gyakori használatával megelőzhetőek a későbbi matematikai tanulási nehézségek, ugyanis hintázás közben fejlődik a gyermek ritmusérzéke, ami megalapozza a kisiskoláskori számolási képességet. Fejleszti az egyensúlyérzéket és a különböző izomcsoportok megerősödését. Azok a gyerekek, akik sokat hintáznak könnyebben tanulnak meg írni és olvasni, jobb ábrázolókészséggel rendelkeznek, mint nem hintázó társaik, hiszen a hintázás hatására könnyebben váltanak a jobb és bal agyféltekék között, hiszen ez a fajta mozgás segíti a két agyfélteke közti kapcsolatot. A hinta gyakori használata következtében javul a koncentráció, a rövid-, és hosszútávú memória. Emiatt használják figyelemhiányos, ADHD-s, autista és down szindrómával élő gyerekeknél is, mellyel látványos eredményeket tudnak elérni.

A beszédfejlődésre gyakorolt hatása is kiemelkedő, hiszen a diszlexia és diszgráfia csökkenését figyelték meg a sokat hintázó gyerekek körében. Ám a sok-sok fejlesztő hatás mellett a legfontosabb, hogy ezt a tevékenységet a gyerekek örömmel végzik és gyakran versengenek a hintáért. Emiatt is fontos, hogy megfelelő számú hinta legyen a bölcsőde, óvoda, iskola játszóterén vagy az otthoni udvaron, hiszen a gyermek tudja a legjobban, hogy neki mennyi hintázásra van szüksége. A felnőttek lehetősége, hogy biztosítsák számukra ennek az eszköznek a meglétét, kellő mennyiségű használatát.

A legtöbb gyermek egyik kedvenc játéka a hinta, azonban vannak, akiknél előfordul, hogy félnek a hintázástól. Ez mindenképp körültekintést igényel, ebben az esetben meg lehet próbálni ölbe ültetve hintáztatni. Ha így sem járunk sikerrel, akkor érdemes felkeresni egy gyermekorvost, mert előfordulhat, hogy az egyensúly érzékelésével van probléma. Epilepsziás gyermekeknél a hinta használata rohamokat válthat ki, ilyenkor szintén orvossal kell konzultálni. Ezek a speciális esetek viszonylag ritkán fordulnak elő vagy átmenetiek, így célszerű minél hamarabb megismertetni a hinta jótékony hatásaival gyermekünket.

Néhányan úgy gondolják, hogy a hintázás a gyerekkor velejárója, ám kevesen tudják, hogy felnőtt korban is több pozitív hatása érvényesülhet. A közösen eltöltött pillanatok gyermekünkkel számos élménnyel gazdagítják mindennapjainkat és mindemellett edzésnek sem utolsó. Átlagosan 200 kalóriát lehet elégetni egy óra hintázással, miközben mentálisan és lelkileg is felfrissít, hiszen a szabadban töltött idő és a testmozgás során endorfin szabadul fel. Ez a boldogsághormon csökkenti a stresszt és ezáltal javítja az immunrendszerünk működését is, miközben kiegyensúlyozottá tesz.

A játszóterek másik fontos eszköze a hinták mellett a különböző mászókák, melyek alapanyaga, formája, szerkezete változatos formában jelenik meg. Mindegyiknek megvan a maga fejlesztő hatása, amellett, hogy többféle élményt nyújtanak használat közben.

A kisgyermek első helyzetváltoztató tevékenysége a mászás, kúszás, így a kisebbek esetében megfelelő szülői felügyelettel már egészen kicsi kortól használhatóak mászókáink. A kúszás-mászás rendkívül jól fejleszti a törzs és a végtagok izomzatát, felkészíti a babát a későbbi ülő, illetve álló helyzetek kivitelezéséhez. Mivel a kezeket, ujjakat is aktívan használnia kell mászás közben, így ügyesednek az ujjak, fejlődik a tapintás is. A későbbiekben biztonságosabban esik mert támasztásra, haladásra is használja a kezét.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a csecsemőkori agy fejlődésében a legfontosabb mérföldkő a kúszás, mászás, mely mozgásformák lehetővé teszik a középvonalon túli keresztező mozdulatokat, de nagy a szerepe a szem-kéz koordináció megfelelő kialakulásában is. Nagy mértékben fejleszti az agyat, így amennyiben kimarad ez a mozgásforma vagy jelentősen lerövidül, abban az esetben gyakran jelentkeznek tanulási nehézségek, mint például diszlexia, diszgráfia vagy diszcalculia.

Mivel a kisgyermek alapvető tanulási formája az utánzás, így a játszótéren ellesheti a nagyobbak által birtokba vett elemek használatát és idővel beépítheti saját tevékenységébe azokat. Mindemellett a szocializációja is jelentős mértékben fejlődik, ami a későbbi óvodai beszoktatásnál nagy segítséget jelenthet, hiszen a mászóka használata közben keresztezi más gyerekek útvonalát, beszélgetni kezd velük, kialakulhatnak barátságok, fejlődnek társas kapcsolatai, egy-egy sérülés során empátiát tanulhatnak egymástól.

Fontos, hogy amikor már készen áll egy-egy új elem kipróbálásra, bátorítsuk, segítsük őt a felfedezés útján. Biztosítsunk lehetőséget, megfelelő mennyiségű időt és eszközt arra, hogy minél többféle játszótéri elemen kipróbálja magát és sikerélményeket szerezzen. Ez motiválja majd az újabb cselekvésre és így válik a mozgás lételemévé, ami elkíséri őt felnőtt korában is. Személyiségünk nagy része az első 3 életév során kialakul, így egészséges, aktív életet élő felnőtt akkor lehet gyermekünkből, ha minél több lehetősége van sokoldalú mozgásformák gyakorlására.

Más jellegű élményt és fejlesztő hatást biztosít egy fa mászóelem és mást egy kötélből készült létra. Utóbbi nagyobb koncentrációt igényel, pontosabban kivitelezett mozgásformát, ezért lényeges, hogy a megfelelő időben legyen gyermekünknek lehetősége ezt is használni. A magasság szintén fontos tényező, ezért ismernünk kell a gyerek igényeit, hiszen egy pár hónapos csecsemőnek fárasztó lehet egy magasabb mászóka tetejére feljutni, míg egy 5 éves kifejezetten igényli.

A szabad levegőn való mozgás hatására a gyerekek kellemesen elfáradnak, így a délutáni altatás nem okoz problémát sem a gyermek sem a felnőtt számára, természetes velejárója lesz a napnak. Már napi 15 perc játék a friss levegőn jelentős mértékben javítja a gyerekek teljesítőképességét, koncentrációját és memóriáját, legyen szó iskolai munkáról vagy házi feladatról, miközben javul a döntéshozatali mechanizmusuk is. Jelentős mértékben fejlődik az önállóságuk és a szervezőképességük, hiszen a szabadtéri környezetben biztosított játék során ők maguk döntenek arról, hogy hol és melyik játszótéri elemet használják.